Artúr gyermek, költő már megint,
hisztizni támadt kedve, újra beint,
versemre utóbbi cikknél sem válaszolt semmit,
akkor költő gyermek, elég erről ennyit,
kemény vagy, raj meg miegymás,
de mégis ki vagy te pajtás ?
látod veszted s már menekülsz a jövőbe,
mielőtt orra esnél, szólok előre,
közel az idő, mikor fajtád azt kapja mit adott,
mikor zászló alatt végeznek ki minden gyilkos rabot,
elveszett a lelked, veszett vagy hisz te is,
választásod tied, van út fel is, le is...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Igazad van, külön jó, hogy ezt rímekbe öntöd.
VálaszTörlésBalogh Artúr kispajtás, áshatod a gödröd!
Mindenki utál, te is utálsz mindenkit,
Te beépülni képtelen, mihszna kis senki!
Cikkeid mindegyike puszta önsajnáltatás,
Ideje lenne stílust váltanod, kispajtás,
Arrogancia helyett jöhetnek az érvek,
Bár a szenvedés mellet eltörpülnek az évek.
Remélem, hogy változni fog, jobbá, ez a világ,
És nem lesz többé a cigány szó a legnagyobb fóbiánk!
Itt az esély, lehet integrálódni,
De már iszonyatosan eltértem a témáktól, és felfedeztem a a bennem rejlő FankaDelit. Tehát, egyetértek e blog szerzőjével, és várom Balogh Artúr válaszát... :)
A költészet nyelve nem Arcsinak termett,
VálaszTörléstőmondatot sem ért, nemhogy egy verset.
Rímet írni neki? Kár neki a betű,
hiszen IQ szintje épp csak kétszámjegyű
és nem 99. A harmada talán?
"Örrökké maragyon ez talány,
mer tul sok!" írná Arti,
"zseni vatyok, a cigány népnek gandi,
nem értetek engem, a megválto lutert!"
Mi meg csak szidjuk a Balogh fatert,
mért nem verte agyon? Agyon? Hinnye,
jól elkúrtam! Hisz agya helyén dinnye!
TJ 2009. július 10. Budapest